2011. január 19., szerda

A FAL

Az ország félt.Nagy, hatalmas sereg támadásától félt. Egyetlen megoldás kínálkozott az állandó rettegés ellen. Falat kell építeni határai mentén. Magas falat. És a fal épült. Éveken át, évtizedeken át.

A fal építésének hagyománya a rettegéssel együtt szállt apáról fiúra. A fal egyre magasabb lett, szinte az égig ért. Árnyéka lassan mindent beborított és elzárta a napot . A fal a vizek útját is elzárta. Nem ért be a termés, szárazság volt és hideg. Nem volt mit enni. Az emberek a vezetőket okolták de továbbra is rettegtek, és építették a falat.

A szomszédok nem értették csak sejtették a fal építésének okát. Nem láttak be a fal mögé, amely egyre magasodott. Kíváncsiságukat sértődöttség majd harag váltotta fel. Összefogtak és hatalmas sereget toboroztak a fal meghódítására. Évekig, évtizedekig próbálták megmászni, megfúrni sikertelenül. Sokan zuhantak vissza. Végül mégis bejutottak.

De már senkit sem találtak.




2011. január 12., szerda

KÖVEK ÁLMA

Tudtad, hogy amikor leszáll az éj a kövek is álmodnak?

Álmaikban lebegnek, könnyedén szárnyalnak, ha lehet boldogan összefonódnak.

Majd eljön a hajnal.

Ők újra magányosan, súlyosan hallgatnak.

Ha jól figyelsz, felettük ágakba akadva, még láthatod tünékeny vágyaikat, álmaikat.

Kövek álma


2011. január 11., kedd

Elveszett Éden

Vannak kertészek, akik az Édent kapják.

-Műveld, gondozd , tartsd meg csodáját –mondja az Úr, és a kertész buzgón hozzá is lát. Ápolja, rendben tartja, büszke rá, de egyszer megunja munkájának egyhangúságát.

Vannak kertészek, akik termékeny földet kapnak.

- Vesd be, ültess, nevelj fákat, bokrokat- mondja az Úr, és a kertész feltöri a szűz földet , ültet növényeket és várja fejlődésüket. Sokáig vár, de látja, hogy kertje soha nem érheti el az Éden csillogását.

És vannak kertészek, akik sivatagot kapnak.

-Tedd termékennyé-szól a hang,és a kertész hozzálát gigászi munkájához. De ereje kevés, és hamarosan úgy érzi,hogy lehetetlenre vállalkozott.

Ők hárman: a fennhéjázó, unott,

a türelmetlen, elégedetlen,

és az elkeseredett, reménytelen.

Ők nem tudnak egymással beszélni, ők nem tudnak együtt tenni, ők nem tudnak egymásnak segíteni.

Miattuk veszett el az Éden.

Elveszett Éden /papírmerítés /
Titkos forma / papírmerítés /